Éghajlatváltozás Magyarországon: Első Nemzeti Értékelő Jelentés

Bevezető, etikai keretek

  • Planetáris határelmélet
  • Éghajlatváltozás: az ember felelőssége a természetben és a természetért
  • Fenntartható Fejlődési Célok
  • Nemcselekvés költségei
  • Tudományos ismereteink és politikai elkötelezettségünk fejlődése: rendszerszintű válaszadás Magyarországon a „+1,5°C” lehetőségére
  • A jelentés hármas meghatározottsága: tudomány és politikum párbeszéde, az „IPCC módszertan”, a helyzetek és alternatívák oksági-rendszerszemléletű tárgyalása
  • A klímabarát társadalmi működés a rendszer tökéletesítését és stabilizációját igényli
1. Megfigyelt éghajlati változások Magyarországon
  • Út a Holocénből az Antropocénbe (természetes éghajlatingadozások, környezeti változások)
  • Melegedő környezet (eltérően melegedő régiók, cirkuláció módosulása, éghajlati övek eltolódása, medencehatás)
  • Általános tendenciák (éghajlati paraméterek, indikátorok)
  • Szélsőségek változása
  • A városokban jelentkező többlethatás
2. Éghajlati kényszerek, éghajlati forgatókönyvek és hatások
  • Természetes és antropogén éghajlati kényszerek, kölcsönhatások (például napsugárzás, vulkáni tevékenység, ÜHG koncentráció, aeroszol, földhasználat)
  • Forgatókönyvek (globális kibocsátási (SRES) és sugárzási kényszeren alapuló (RCP) forgatókönyvek stb.)
  • Éghajlat modellezés, eredmények (módszertan: GCM, RCM, empirikus modellek, validáció; bizonytalanság; Magyarországra vonatkozó eredmények, szélsőségek várható változásai)
  • Az éghajlatváltozás magyarországi hatásai ágazatonként (vízgazdálkodás, energiaszektor, mezőgazdaság, erdészet, biodiverzitás, egészségügy, városok, közlekedés, turizmus, ipar)
3. Kibocsátási tendenciák, forgatókönyvek, integrált és rendszerszintű válaszok
  • Termelési és fogyasztási alapú kibocsátások dekompozíciós elemzése
  • Az Európa Uniós Emisszió-kereskedelmi Rendszer hatálya alá tartozó és az azon kívül eső ágazatok kibocsátási tendenciái (szénmegkötés is)
  • Kibocsátási forgatókönyvek, nettó zéró kibocsátás eléréshez szükséges ágazati erőfeszítések megoszlása
  • Kapcsolódás a fenntartható fejlődéshez: konfliktusok és szinergiák
  • Az éghajlatvédelem, a gazdasági versenyképesség, fejlődési fordulat, valamint a jóllét összefüggései Magyarországon
  • Szinergiák, kompromisszumok (trade-off-ok), potenciális ütközési ponto (fejlődés, alkalmazkodási és mérséklési lehetőségek)
  • A nemzeti, ágazati, területi és vállalati éghajlat politikák hazai jó gyakorlata és lehetőségei
  • A tudományos módszerek, a tudásmegosztás és a technológia-váltást segítő innováció szerepe és lehetőségei, valamint a befektetések mérséklésre vonatkozó hatásai
4. Kibocsátásmérséklési lehetőségek az energiaszektorban és a termelő ágazatokban (ipar, mező- és erdőgazdaság)
  • A hazai energiatermelés és ipari energiafelhasználás
  • Fő beavatkozási lehetőségek az energiatermelés területén (ÜHG kibocsátás, energiarendszerek és hálózatok, vízhasználat, területhasználat)
  • Fő beavatkozási lehetőségek az ipari energiafelhasználásban
  • Az energiafordulat mérföldkövei (ütemezés, intézményrendszer, költségek)
  • Mérséklési lehetőségek a mező- és erdőgazdaságban
  • Mezőgazdaság (talajvédelem, művelési technikák és ÜHG-megkötés, precíziós gazdálkodás)
  • Erdőgazdálkodás (meglévő erdők szénmegkötése, erdőtelepítés, erdőtalajok, faanyag szénmegkötése, agrárerdészet)
  • Természeti környezet (vizes élőhelyek – megőrzés/helyreállítás, ökoszisztéma-szolgáltatások)
  • Költségek és járulékos hasznok (co-benefits)
  • Szakpolitikai, térségi és önkormányzati cselekvés lehetőségei, finanszírozás, ösztönzők, szabályozók
5. Mérséklési lehetőségek a felhasználói és szolgáltató ágazatokban (épületek, közlekedés, hulladékgazdálkodás)
  • Mérséklési lehetőségek az épületekben, közlekedésben, hulladékgazdálkodásban
  • Épített környezet (meglévő épületállomány, felszínborítás, új építésű házak, mélyfelújítások, innovatív technológiák)
  • Épületeken belüli energiafelhasználás (világítás, háztartási és irodai berendezések, informatika, kommunikáció, média, stb)
  • Közlekedés (mobilitás menedzsment, e-mobilitás, alternatív meghajtások, közösségi közlekedés, megosztás)
  • Hulladékgazdálkodás
  • Költségek és járulékos hasznok (co-benefits)
  • Horizontális (komplex) témák (okos város, tájhasználat változásai, mérséklés összetett hatásai környezeti szempontból, életciklus-elemzés, körforgásos gazdálkodás)
  • Kapcsolódás más mérséklési és alkalmazkodási területekhez (megújuló energiaforrások hatása a fenti területekre, éghajlati szélsőségek hatása, vízgazdálkodás, szén-dioxid megkötés, tárolás és használat)
  • Szakpolitikai, térségi és önkormányzati cselekvés lehetőségei, finanszírozás, ösztönzők, szabályozók
6. Alkalmazkodási kihívások és lehetőségek ágazatok szerint és ágazatok között
  • Az alkalmazkodás területei – direkt, indirekt, mérsékléshez kapcsolódó
  • Sérülékenységi keretrendszer, metodika
  • Alkalmazkodási szükségletek mérséklési forgatókönyvek szerint, az alkalmazkodás határai Magyarországon
  • Termelő ágazatok – ipar, mező- és erdőgazdaság
  • Szolgáltató ágazatok (energia, közlekedés, vízgazdálkodás, egészségügy, oktatás, turizmus stb.)
  • Lakosság, népesség
  • Költségek és járulékos hasznok (co-benefits)
  • Szakpolitikai, önkormányzati cselekvés lehetőségei, finanszírozás, ösztönzök, szabályozók
7. Alkalmazkodási kihívások és lehetőségek térségek szerint
  • Térségi alkalmazkodási alapvetések (alapelvek és módszerek, idő- és léptékdimenzió), regionális összefüggések
  • Táji-környezeti térségek alkalmazkodási kihívásai (természeti tájak)
  • Társadalmi-gazdasági térségek alkalmazkodási kihívásai különböző térlehatárolás alapján (urbánus-rurális, centrum-periféria, járás-megye-régió stb.)
  • Térségi alkalmazkodási pályák, lehetőségek (létező forgatókönyvek és kritikájuk, szintetizált természeti-társadalmi-gazdasági elemzés)
  • Költségek és járulékos hasznok (co-benefits)
  • Térségi döntéshozatal elősegítése (kormányzati-önkormányzati ösztönzők, kapcsolatok, érintettek szerepvállalása)
8. Éghajlatváltozás és biztonság
  • Fogalmi meghatározások (az éghajlatváltozás, mint biztonsági kérdés; hosszú távú, degradációs folyamatok; sokkszerű események, válságok)
  • Az éghajlatváltozás biztonságiasítása a közvéleményben (kapcsolódás: szemléletformálás)
  • Belső biztonság (erőforrás-szűkösség szélsőséges hatásai (szakterületi fejezetek bedolgozása alapján); egészségbiztonság); szélsőséges, sokkszerű időjárási és környezeti események hatása Magyarországra; kritikus infrastruktúra védelme; katasztrófavédelmi beavatkozás, humanitárius segítségnyújtás; „Zöld haderő”
  • Külső biztonság (nemzetközi eredetű közvetett hatások – tömeges ellenőrizetlen migráció; nemzetközi fejlesztéspolitika)
  • Kockázatelemzési mátrix
  • Költségek és járulékos hasznok (co-benefits)
  • Szakpolitikai, térségi és önkormányzati cselekvés lehetőségei, finanszírozás, ösztönzők, szabályozók
9. Gazdasági és jogi vonatkozások, nemcselekvés költségei, finanszírozás
  • Elvi alapok: költséghatékonyság, jelenérték számítás, elosztási viszonyok, fenntartható fejlődés
  • A nemcselekvés költségei: közgazdaságtani és társadalmi költségek, idődimenzió, intézkedések időzítése
  • Szinergiák, kompromisszumok (trade-off-ok), hatások, költségek
  • A mérséklés és az alkalmazkodás pénzügyi kockázatainak felmérése
  • A jogi kötelezettségek alanyai és jogi szabályozási módszerek: az állam (külön kitérve az Alaptörvényből fakadó kötelezettségekre: elővigyázatosság, megelőzés, nemzedékek közötti méltányosság követelményei), a vállalkozások, bankok, biztosítók, önkormányzatok, az egyének, fiatalok szerepe. A gazdasági átalakulás jogi és közgazdaságtani keretei: eddigi eszközök kudarcai és új, innovatív megoldások. A társadalom alkalmazkodását segítő intézményi szabályok – pozitív klímajövőkép jogi, gazdasági feltételei: hosszú távú gondolkodás, reziliencia, alapvető jogok, társadalmi innováció
  • Finanszírozás: állami és piaci források, kiadások, támogatások, piaci finanszírozás dominanciája, innovatív finanszírozási lehetőségek, beruházási szükségletek, felelős vagyongazdálkodás
10. Válaszok egyéni, közösségi és lokális szinteken, oktatás és szemléletformálás
  • A klímatudatos értékrend és életmód változása Magyarországon
  • Oktatás és képzés
  • Tudományos kutatási irányok
  • Egyházak és művészetek
  • A klímakommunikáció és a marketing eszközei, az infokommunikáció lehetőségei
  • Interdiszciplináris klímanyelv és kommunikáció

Lépjen
velünk
kapcsolatba